Ma van a kínzás áldozatok támogatásának világnapja.
Minden évben június 26-án egy közösségként gyűlünk össze, hogy megemlékezzünk a kínzás túlélőiről. Ezen a napon ennek a kegyetlen bűncselekmény túlélőinek rójuk le a tiszteletünket.
A kínzás szörnyű sötét folt az emberiség öntudatán. Kitörölhetetlen nyomokat hagyhat a túlélők testén és lelkén, illetve a társadalomra gyakorolt hatása is romboló lehet. Az emlékek leküzdéséhez és a gyógyulás megkezdéséhez vezető út gyakran nehéz. A kínzás utáni élet újraépítéséhez óriási bátorságra, ellenálló képességre és erőre van szükség, valamint a család és a közösség támogató erejére is.
Egy pillanatra tisztelegjünk azok előtt, akik velünk voltak ezen az úton, kifejezetten a COVID-19 okozta négy utóbbi traumatikus hónapban!
A rehabilitáció célja, hogy segítse a túlélőket életük újraépítésében a kínzás után. Ez egy olyan folyamat, ami felismeri az áldozatok hangját és figyelembe veszi az egyéni szükségleteiket, valamint a kulturális és társadalmi környezetüket.
A rehabilitációs folyamat során, az áldozatok elmondják a személyes kínzástörténetüket és az átélt fájdalmakat. Az átélt fizikai és lelki gyötrelem, valamint a kormányok hiányos hajlandósága, hogy a szenvedésüket elismerjék és – ezáltal – igazságot szolgáltassanak, valamint jóvátétellel szolgáljanak, sokaknak problémát okoz.
A világ minden szegletében a túlélők arra használják a történetüket és a tapasztalataikat, hogy szembesítsék a kínzás elkövetőit a tettükkel, és hogy megsürgessék a kormányokat a helyzetük elismerésére, illetve hogy biztosítsák azt, hogy a társadalom vezetése az emberi jogok tiszteletben tartásával történjen.
Rehabilitációs szolgáltatóként abban az egyedi helyzetben vagyunk, hogy segíthetjük a kínzás túlélőit a céljaik elérésében, a gyógyulás folyamatában, az egészségügyi ismereteink alapján. Ez a tudás segítheti felvértezni a túlélőket, hogy az általuk megélt kínzástörténetet az igazságszolgáltatás felhasználja.
Számos ilyen példa van a munkánk során: bírósági bizonyítékok felhasználásával biztosíthatjuk, hogy a bíróságok megfelelő és megbízható forrásból származó orvosi bizonyítékokkal rendelkezzenek, és hogy az áldozatok igazságszolgáltatást és rehabilitációt igényeljenek. A klinikai adatok elemzésén keresztül, a túlélők tapasztalataikat statisztikai bizonyítékokká egyesíthetik, amelyeket felhasználhatnak arra, hogy szembesítsék a döntéshozókat, hogy a jogaikat érvényre juttassák. Egészségügyi szakemberekként értelmezni tudjuk a túlélők traumáit, annak érdekében, hogy jobban hozzáférhessenek a szükséges segítséghez.
A kínzás gyakorlatának fejlődésével egyidejűleg a leküzdésére is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Továbbra is fel kell használni a speciális egészségügyi alapú tudásunkat a kínzásról és a személyekre gyakorolt hatásairól. Ennek érdekében az érdekképviseletünkben innovatívnak, a kutatásainkban, az általunk nyújtott szolgáltatásokban pedig megbízhatónak kell lennünk.
Ma ismét megerősítjük elkötelezettségünket, hogy azonosítsuk az elkövetőket, hogy leleplezzük az általuk elkövetett jogsértéseket, megelőzzük a jövőbeni kínzásokat, biztosítsuk az igazságszolgáltatást a túlélők számára, és segítsük őket abban, hogy újraépítsék az életüket a kínzás után.
Eltökéltségünket az a tudat is erősíti, hogy nem vagyunk egyedül. Tudjuk, hogy ezen a napon, 2020. június 26-án, szerte a világban, közösségek gyűlnek össze szolidaritást vállalva, hogy egymást ünnepeljék, megemlékezzenek a túlélőkről és, hogy eltöröljék a kínzást a társadalmukból.
Magunkat és ezt a napot a cél elérésére szenteljük.
Köszönjük, hogy velünk vannak!